E könyv első változatának (HACCP és közegészségügyi előírások az Európai Unióban és Magyarországon) kiadására az európai uniós csatlakozást megelőzően, az arra való felkészülést segítő szándékkal került sor. Ekkor kellett megismerkedni a HACCP rendszer elméletével, és kötelező jelleggel ki kellett dolgozni annak gyakorlat megvalósítását minden kereskedelmi- és vendéglátóegységben. Az európai uniós szabályozás lényege, hogy minden élelmiszerrel foglalkozó vállalkozásnak tisztában kell lennie az üzletében esetlegesen előforduló élelmiszerbiztonsági veszélyekkel, és azzal, hogy neki mit kell tennie a megelőzés, a következmények elhárítása érdekében. Az Európai Unióban ugyanis az élelmiszerek biztonságosságáért az elsődleges felelősség az élelmiszervállalkozást terheli. Korábban a hatóság felelőssége volt, hogy rendszeres ellenőrzéssel meggyőződjön róla, betartják-e a jogszabályban foglalt részletes előírásokat, és kikényszerítse azok érvényre juttatását. Most a hatóság elsősorban azt ellenőrzi, hogy a vállalkozó megfelelően alakította-e ki saját üzletében a belső élelmiszerbiztonsági önellenőrzési rendszert, és ezt kellő odafigyeléssel, megbízható módon működteti-e? A követelményrendszer fontos része a nyomonkövethetőség biztosítása is, tehát naprakész nyilvántartást kell vezetni minden beérkező és kiszállított termékről. Mivel hazánk az Európai Unió tagja, az Európai Unió élelmiszerjogi szabályozását be kell tartani. Ezen jogszabályok közül kiemelendő az Unió „Élelmiszertörvénye”, a 178/2002/EK rendelet, valamint a 2004-ben életbe lépett ún „higiéniai törvénycsomag”, mely valamennyi korábbi élelmiszer- és takarmányhigiéniai előírást módosított. Ezek a rendeletek az Unió valamennyi tagállamában azonos módon – további honosítás nélkül – kötelező érvényűek. Hazánkban is megújult a jogi szabályozás. A korábbi növényegészségügyi, állategészségügyi, takarmány- és élelmiszertörvények egyesítésével és korszerűsítésével 2008-ban új, „Élelmiszerlánc-törvény” jött létre, mely az élelmiszerbiztonságot termőföldtől az asztalig szabályozza. Ezt követően megváltoztak, módosultak a vendéglátó és kereskedelmi egységekre vonatkozó részletes hazai rendeletek, előírások is. A hatósági élelmiszer-felügyelet intézményi rendszere is megváltozott. Az élelmiszerlánccal kapcsolatos hatósági felügyeletért felelős Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és az egészségügyi kockázatbecslésért felelős Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH) összeolvadásával 2012. március 15-én létrejött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A hatóságok szervezeti felépítésében ugyancsak jelentős változás, hogy a megyei és a járási szervezeti egységek a továbbiakban nem a központi szakmai hivatalokhoz, hanem a megyei és járási kormányhivatalokhoz tartoznak szervezetileg. Mindezen változások indokolttá és szükségessé tették friss, naprakész ismeretek átadását. A vonatkozó jogszabályok részletes ismertetése meghaladná egy kiadvány kereteit, több kötetet tenne ki. Ezért ez a könyv a lényeges ismereteket hangsúlyozza, a jelenleg hatályos uniós és hazai előírások lényegét, valamint a jó higiéniai gyakorlat elemeit foglalja össze, ezekből is kiemelve azokat a legfontosabb tudnivalókat, melyek az élelmiszer eredetű megbetegedések elkerülését szolgálják. Az egyes fejezetek végén kérdések segítik a tananyag átismétlését. A könyvben foglalt ismeretanyag segít elsajátítani az alapvető és legfontosabb HACCP ismereteket, egyúttal szól az élelmiszer-kereskedelemben és vendéglátásban dolgozó szakembereknek is. Az általános előírások valamennyi élelmiszervállalkozásra érvényesek, így segítséget adhat valamennyi – leendő és működő – felelős élelmiszervállalkozónak ahhoz, hogy a fogyasztók részére biztonságos, megfelelő minőségű termékekkel szolgáljanak. A könyv végén található „Melléklet” igazából csak mintául szolgál arra, hogy a nagyobb egységeknél, vagy a kritikus pontokon mit célszerű használni. Elsődleges célja az elméleti ismeretek gyakorlati megközelítése.