A hagyományos és korszerű fakötések rendezett vetületi rajzai mellett minden fakötést axonometrikusan is ábrázoltunk. A fedélidomok szerkesztése, valódi mérete c. fejezetben a gyakorlatban elterjedt egyszerűbb és összetettebb fedélidomok szerkesztéseit ismertetjük lépésekre bontott és megoldott mintafeladatokon keresztül. A fedélszerkezetek rajzai c. fejezetben sorba vesszük a különböző fedélszék-típusokat rendezett vetületi rajzokkal (alaprajzzal, kereszt- és hosszmetszetekkel) és részletrajzokkal ábrázolva. A fejezet végén egy fedélszerkezet anyagszükségletének meghatározását mutatjuk be konszignáció és fakivonat készítésén keresztül. Külön fejezeteket szenteltünk a korszerű CNC-géppel szabott ácsszerkezetek rajzainak, valamint a napjainkban elterjedt szeglemezes fatartókból készülő fedélszékek rajzainak (gyártmánytervek, szabási rajzok, kiviteli tervek). Konkrét mintán keresztül bemutatjuk a szabásmintákat, csomópontokat, szélrácsozást. A tankönyvben kisebb terjedelemben helyett kaptak a feszítő- és függesztőművek rajzai, valamint a fafödémek rajzai is. A fedélszerkezetekhez kapcsolódva a tetőfedések (elsősorban cserépfedések) a legjellemzőbb csomópontokat ábrázoló részletrajzokkal jelennek meg a 9. fejezetben. Az egyszerű ácsszerkezetek rajzai c. fejezetben többek között előtetők, terasztetők, kerti pavilonok, pergolák rendezett vetületi rajzaival és axonometrikus ábrázolásával ismerkedhetnek meg az Olvasók. Az ács szakmában elengedhetetlen, hogy a méretezett rajzokon nem valódi méretben látható faelemeknek is meg tudjuk szerkeszteni a valódi méretben ábrázoló nézetrajzait, hiszen ezek szükségesek a pontos szabáshoz. Ezt ismerteti a 11. fejezet. A tankönyv utolsó részében kaptak helyet az új tartalmi részek, amelyek a korábbi fejezetekhez illeszkedve mutatják be a zsaluzatok, az állványok, végezetül pedig a lépcsők rajzi ábrázolását (rendezett vetületi és axonometrikus rajzokkal).