Mi van, ha semmi sem az, aminek látszik, ha családtagok sem bízhatnak egymásban, mert titkokat hordoznak, és veszélyt jelentenek egymásra? Az Európa szimfónia az erdélyi román–magyar családban nevelkedő zenész fiú, András felnőtté válását mutatja be a hidegháború és a Securitate árnyékában, és egy határokon átívelő szerelem történetét Kolozsvár és Nyugat-Berlin között, ahol a fiatalok a ’68-as diákmozgalmak és a terrorizmus légkörében keresik saját útjukat.
Új regényében, akárcsak a világsikert aratott, 1945 című film alapjául szolgáló elbeszélésében Szántó T. Gábor radikális nyíltsággal, tárgyilagossággal nyúl a magyar történelem és Európa közelmúltjának legfeszítőbb kérdéseihez.
Az M&M Film lekötötte a regény megfilmesítésének jogait.
A regény beemelheti a huszadik századi Erdélyt és az erdélyi magyar kisebbség témáját és valóságát egy európai kontextusba, ami ma gyakran hiányzik. Sokféle reakciót kiválthat egyébként olyan műként, ami nemcsak a diktatúra Romániájával és Erdéllyel foglalkozik, az asszimilációs nyomással, nemcsak a világháborús felelősséggel való német viaskodást ábrázolja, hanem egy német zenész, volt katona háborús traumatizáltságát is. Nemcsak a kelet-európai kommunista diktatúrák gyakorlatát mutatja meg, hanem kritikusan szemléli a nyugati ’68-as mozgalmakat is, amelyek sokak számára nagyon fontos egalitárius törekvéseket hoztak be a társadalmi közbeszédbe. Remélem, megvalósulhat a film¬terv, és a mozivásznon vagy a tévéképernyőn megelevenedik a korabeli Kolozsvár és Nyugat-Berlin. (A kolozsvári Helikon interjújából)
A Kultúrpart interjúja a Trend FM-en:
