Magyarország energiafelhasználásának közel 40%-át a lakosság, illetve a lakosság által használt épületeké (lakóépületeké) adja. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban is hasonló. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv új átdolgozásának (EPBD 2018/844) egyik célkitűzése az, hogy előmozdítsa az európai (EU) országokban az épületek energiateljesítményének és költséghatékonyságának javítását, figyelembe véve az adott régió éghajlati adottságait, a kiszolgált tér belső levegő minőségére és hőkomfortjára vonatkozó követelményeit. Az épületek energiafelhasználása kétféle módon határozható meg. A meglévő épületek esetén a tényleges fogyasztási adatok méréssel pontosan meghatározhatók. A 2002/91/EK direktíva alapján a tervezés fázisában is meg kell tudni határozni az épület várható éves energiafelhasználását. Manapság a témában dolgozó fejlesztőknek, tervezőknek szükségük van olyan részletes adatszolgáltatásra, amely egyedi kérdéseke is választ ad már a kutató, fejlesztő, tervező munka kezdeti fázisában, illetve melynek használatával könnyebben tudnak döntést hozni épületenergetikai méretezési kérdésekben is (pl. hűtés, fűtés, szellőztetés… stb.). Az épületenergetikai tervezőkön és szakértőkön rendkívül nagy a felelősség egy épület energetikai méretezésekor az épület tervezési fázisában, a kivitelezés, megvalósulás előtt, illetve a már üzemelő épületek esetében a leghatékonyabb energetikai felújítás megvalósítását célzó szakértői javaslattétel során. Ehhez elengedhetetlenül fontos a jelenlegi energetikai méretező módszerek továbbfejlesztése, illetve a gyártói műszaki adatszolgáltatások bővítése, melyek a valóságot jobban megközelítő energetikai vizsgálatokat tesznek lehetővé, eredményeket szolgáltatnak az épületenergetikai területen tevékenykedő fejlesztő, szakértő és tervező mérnökök számára. Itt kapcsolódik a témakörhöz ez a tudományos könyv, amely hatékonyan alkalmazható méretezési módszereket közöl a klímatechnikai rendszerek energiatudatos tervezéséhez.