Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is. A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.
