Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. Hasonlóképpen azt is bemutatja, hogy a világ hatodik leggazdagabb országának tartott Argentína a pénzügyi kudarcok eredményeként miként vált mára infláció tépázta csődtömeggé, és a pénzügyi forradalomnak köszönhetően hogyan válik a világ legnépesebb, de szegény országa egyetlen generáció alatt világhatalommá. A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel. Ezért akárhogy megy is éppen a sorunk, a pénz történetét most a legaktuálisabb megismerni.
Részlet a könyvből
„Dohány, fitying, lé, lóvé, steksz, suska, zseton, zsozsó: bárhogyan nevezzük, a pénz így is, úgy is számít. A keresztények szerint minden rossznak gyökere a pénz szerelme, a hadvezérek számára a háborúk mozgatórugója, a forradalmároknál a munka béklyója. De pontosan mi is a pénz? Egy nagy ezüst hegy, ahogyan azt a spanyol hódítók gondolták? Vagy az agyagtábla és a nyomtatott papír is megteszi? És vajon hogyan jutottunk mára odáig, hogy a pénz nagy része gyakorlatilag láthatatlan, és alig több mint a számítógép képernyőjén megjelenő számsor? Honnan ered a pénz? És hová tűnt?
Valamennyi fontos történelmi mozzanat mögött pénzügyi titok rejlik, és könyvemben a legjelentősebbekre igyekszem rávilágítani. A reneszánsz korában például azért alakulhatott ki olyan óriási piaci igény a művészetre és az építészetre, mert az olasz bankárok, így a Mediciek is, hatalmas vagyonokra tettek szert a keleti matematika pénzügyi alkalmazásával. A Holland Köztársaság amiatt tudott a Habsburg Birodalom fölé kerekedni, mert pénzügyi szempontból nagyobb előnynek bizonyult az első modern értéktőzsde, mint a világ legnagyobb ezüstbányája. A francia királyság problémáira pedig azért a forradalom lett végül a megoldás, mert egy elítélt skót gyilkos miatt kialakult az első értékpapír-piaci buborék és tőzsdei összeomlás, amely gyakorlatilag csődbe vitte a francia pénzügyi rendszert. Ugyanígy: Napóleon waterlooi veresége legalább annyira Nathan Rothschildnek köszönhető, mint Wellington hercegének. Argentína pedig hiába volt a világ hatodik leggazdagabb országa az 1880-as években, a pénzügyi ostobaság és az önpusztító leértékelődés miatt az 1980-as évekre infláció tépázta csődtömeggé vált.
Könyvem arra is rámutat, hogy paradox módon miért a világ legbiztonságosabb országában kötik a legtöbb biztosítást az emberek. Kiderül: mikor és miért alakult ki az angolszász országok különös vonzalma az ingatlan-adásvétel iránt. A leglényegesebb pedig, hogy a könyv segítségével az olvasók is megértik, miként mosta el a fejlett és a feltörekvő piacok közötti hagyományos határvonalat a pénzügyek globalizációja, és hogyan lett így Kína Amerika bankára – kialakítva ezzel a kommunista hitelező és kapitalista adós korszakos jelentőségű kettősét.”
Ajánlók, interjúk, kritikák:
Manzard Café
