A sikeres tanulás függ attól, hogy a tanulók aktív részesei-e a tanulási folyamatnak. Nemcsak azzal kell tisztában lenniük, hogy mit és miért tanulnak, hanem részt is kell venniük a tanulás megtervezésében. Esetenként a tanárok - tudatosan vagy tudattalanul - eltitkolják a tanítás részleteit a diákjaik elől. Vajon ez a megközelítés hasznos a tanulók számára? A nyitott oktatás azt jelenti, hogy a tanárok bevonják tanulóikat az óra történéseibe, megbeszélik velük a tanulás részleteit. A könyvben a szerzők a nyitott oktatás mellett érvelnek, majd olyan gyakorlati lépéseket és tevékenységeket mutatnak be, amelyek segítségével a tanárok fokozatosan áttérhetnek a zárt oktatásról a nyitott oktatásra. A tanárok nemcsak azt tanulják meg, hogyan fogalmazzanak meg hatékony célokat, hanem azt is, hogyan képezhetik azok a diákokkal folytatott megbeszélések alapját. Valamint azt is megtanulják, hogyan határozzák meg a sikerkritériumokat, és - ami még fontosabb - hogyan használják őket arra, hogy fejlesszék az önreflexió és a kortárs visszajelzés képességét diákjaikban. Az „A” rész betekintést nyújt a nyílt tanításba és annak hatékonyságába a tanulók és a tanárok számára egyaránt. Az „A” rész a következőket tartalmazza: Honnan származhat a rejtett tanítás Érvek amellett, hogy nyíltabb tanárrá váljunk A nyílt tanítás öt alapelve, amelyek a könyv további részeinek alapjául szolgálnak. A „B” rész egy utat kínál, amelyen továbbhaladhat a tanár a nyílt tanítás felé. Ezek a lépések biztosítják, hogy tanulói valóban saját tanulási megbeszélésük középpontjába kerüljenek: Tippek és feladatok, amelyek gondolkodásra és fejlődésre ösztönöznek Ötletek a kipróbáláshoz és a továbblépéshez A „C” rész azt vizsgálja, hogy a nyílt tanítás alapelvei hogyan alkalmazhatók a gyakorlatban: Számos tanítási helyzet és megvalósítási mód Anyagírás és tanárfejlesztés Ez a rész gyakorlati példákat mutat be arra, hogyan lehet gyakorlatba ültetni a nyílt tanítás alapelveit.
