„Az ismeretlen táj térképét, amit csak egyszer nézhetett meg, alaposan meg kellett jegyeznie, hogy el ne tévedjen majd, ha odaér.”
Ezen az ismerős ismeretlen tájon járunk mi is, ahogy Molnár Krisztina Rita novelláinak szereplői. Az eltévedt fiú, a púpos vénkisasszony, a megátkozott alvófalu lakói, egy meghibbant feleség, egy patkánykirály, egy biztonsági őr és a többiek életét is napi vagy történelmi megpróbáltatások kuszálják össze.
Korok és vidékek összemosódnak, a hősök kacskaringós, hol emelkedő, hol lefelé ívelő útjaiból rezignált figyelemmel szőtt lírával és humorral átitatott történeteket a szerző.
Márton László a kötetről:
„Megrázó és mélyen elgondolkodtató novelláskötet. Próza, amely költészet. Szigorú társadalmi látlelet, szelíden radikális emberkép. És csupa kérdés. Jön-e Hecsedli? (Jön.) Hogyan szembesül a Ráth György utca főzni is tudó arkangyala egy pocsolya tükrében egy harminc évvel ezelőtti bécsi utazással és a bukott diktátor házaspár kivégzésével? Miért iszik egy tündér férje? Milyen az, amikor minden délután megáll az idő? Milyen ízű a rántott nyúlhús Lengyelország felé vonatozva? Milyenek a mai jó palócok, és milyen a jó palócok között egy nyarat O’ Neill drámáival tölteni? És hogy ne csak kérdéseket soroljak: a krumplilevesben kolbász is van. Meg babérlevél. Molnár Krisztina Rita novelláiban is megvan minden hozzávaló és világról, emberről való tudás ahhoz, hogy a magyar rövidpróza legjobb hagyományaihoz legyen köthető a kötet. Nagyszerű írásművészet, mindenkinek ajánlom.”