Ez a könyv alapjában véve a boncolásról szól. Magáról a folyamatról és azokról a betegségekről, amelyeket egy kórboncnok lát a boncasztal mellett. És hát rengeteg minden másról is. Ne egy tudományos alapossággal megírt unalmas tankönyvre gondoljanak, hanem képzeljék el magukat a kedvenc éttermükben vagy kocsmájukban, ahol egy jó barátjuk, aki véletlenül éppen kórboncnok, egy sör mellett sztorizgat a saját világáról, a betegségekről, a kollégáiról és azokról a tudományos felfedezésekről, amelyek ezt a világot megalkották. Boncolás ide, halottak világa oda, arra is készüljenek fel, hogy sokat fognak nevetni. Ahogy az első kiadást követően egy kommentelő írta: „Anyám bejött a szobámba, hogy min nevetek úgy, hogy a könnyem is patakokban folyik, mire mondtam neki, hogy a boncoláson. Komplett hülyének nézett. Másnap, mikor elmentem suliba, elvitte a könyvet az asztalomról, és nem is adta vissza, csak miután kiolvasta az egészet. Nem tudta letenni. Ő is sokat nevetett.” Ez már a harmadik kiadás, változatlan tartalommal. Ha már a polcon van az előző két kiadás valamelyike, ezt már ne vegye meg, csak szóljon az ismerőseinek, akiknek a gyermekei orvosegyetemre készülnek. Nekik ez kötelező, mert ha ezt elolvassák, amikor még el sem kezdték az első évet, már tudnak annyit, hogy megvan a kettes kórbonctanból.
